udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 38 találat lapozás: 1-30 | 31-38

Névmutató: Forró Ágnes

1991. június 1.

Forró Ágnes egy éve vezeti a kultúrmunkát Bukarestben, a Petőfi Sándor Házban. Felléptek néptáncegyüttesek, a múlt évben Kilyén Ilka is a vendégük volt. Nagyon kevesen jönnek el az előadásokra. Elszoktak innen a magyarok és nehéz visszacsalogatni őket. Forró Ágnes elkeseredetten látja az érdektelenséget. /Bukarestben nem kell a magyar kultúra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 1./

1999. június 19.

Kézdivásárhelyen Forró Ágnes alkotásai festőművész édesapjának, Forró Antalnak a műveivel közös tárlaton láthatók a városi múzeumban. Forró Antal /Kézdimartonos, 1924. március 7.- Kolozsvár, 1982/ a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát, Kolozsváron telepedett le, ott élt haláláig. Forró Ágnes először múlt év októberében mutatkozott be a Kézdivásárhelyen rendezett kiállításával. Õ is a kolozsvári főiskolán végzett. Témaválasztásukban és szellemiségükben munkái hasonlítanak az édesapjáéhoz. Forró Ágnest a tájban nem annak szépsége ragadja meg elsősorban, hanem az, ami az elmúlás, a pusztulás jeleit hordozza magán. Forró Ágnes sokoldalú tehetség, Kolozsváron évtizede grafikusként tartják számon, grafikai szerkesztőként dolgozik a Napsugár és a Szivárvány című gyermeklapoknál, a Tinivár Kiadónál, számos meséskönyv és tankönyv szerkesztője és illusztrátora. A főiskolán kerámia szakon végzett. - Forró Antal művészi munkásságának hagyatéka olyan érték, amely megérdemli, hogy valahol megőrizzék és megbecsüljék, halála után, lánya gondoskodása és nagylelkű adománya révén a kiállított harminc alkotás itt marad, a kézdivásárhelyi múzeum állandó képtárát gyarapítja. /Visszatérés a szülőföldre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 19./

1999. december 20.

Megnyílt Forró Ágnes festőművész tárlata Kolozsváron, az evangélikus egyház Reményik Sándor Galériájában. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2000. március 4.

Forró Ágnes festőművész Kolozsváron állította ki munkáit. Képi világának számottevő része a múlt feltartóztathatatlan eltűnéséhez kötődik. Legalább képi valójában igyekszik rögzíteni, megörökíteni mindazt, amihez érzelmileg kötődik, ami egy kiveszőben levő életforma sajátja, jellemezte munkásságát Németh Júlia. /(németh) [Németh Júlia]: Omló falak. Forró Ágnes képi világa. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

2000. április 1.

Márc. 31-én bensőséges hangulatban ünnepelte a Szivárvány gyermeklap fennállásának tizedik évfordulóját. A Szivárvány tulajdonképpen az 1980-ban megjelent Haza Sólymai gyermeklapból alakult. Zsigmond Emese főszerkesztő kérésére egyperces megemlékezéssel adóztak a nemrég elhunyt Marton Lili emlékének. - A legjobb hazai alkotók írták, rajzolták ezt a lapot is, mely nemhogy káros lett volna, ahogyan azt egyesek remélték, hanem éppenséggel egy új Napsugár-olvasó gárda kialakulásához járult hozzá. A lap húsz évfolyamát Szilágyi Domokos, Bajor Andor, Fodor Sándor, Kányádi Sándor, Marton Lili, Bálint Tibor, Lászlóffy Aladár, Jánky Béla írók neve fémjelzi. Egy gyermeklap sikere nemcsak az írókon múlik, hanem az illusztrátorokon is. Soó Zöld Margit, Unipán Helga, Forró Ágnes, Székely Géza, Venczel János neve mellé most már a fiatal generáció is felsorakozik. A gyermeklap ma is 22-24 ezres példányszámban jelenik meg. /Horváth Gyöngyvér: Tízéves a Szivárvány. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

2001. július 27.

Alig öt évvel a Kolozsi mesék című, Stúdium Kiadónál 1996-ban megjelentetett első kötete után, az idén immár az oral history jegyében második könyvét teszi le az erdélyi magyar olvasóközönség asztalára Gergely István /Kolozsi Gergely István: Kolozsi pitvaros udvarokban, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2001./ A szerzőnek az év elején napvilágot látott Igaz mesék /Tinivár Kiadó, Kolozsvár/ című, Forró Ágnes illusztrációival díszített kötete, s most itt az újabb. Mostani kötetének alcíme: Elbeszélések, igaz történetek. A szerző korábbi, hasonló arcélű kiadványa Kis kolozsi dekameron, Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár. Mind a négy kötetében olvasói elé tárja szülővárosának /ma 4000-es lélekszámú nagyközség/ történelmi tények hitelesítette, de mindmáig közszájon is forgó eseményeit Az immár 81. életévét taposó Kolozsi Gergely István jó ügy szolgálatára kötelezte el hátralevő életét. Legújabb könyvének címlapján édesanyjának, Ferenczy Júliának a pasztellportréja található. /G. D.: Népi(es) mesék - felnőtteknek is. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

2002. január 25.

Jan. 23-án Kolozsváron, a Phoenix Könyvesboltban megnyitották azt a képzőművészeti tárlatot, amelyet az üzlet kirakatában a Világhírnév internetes hetilap munkatársainak (Soó Zöld Margit, Forró Ágnes, Lészai-Bordy Margit, Horváth Gyöngyvér, Orbán István, Essig Klára, Essig József és Jánosi Andrea) alkotásaiból állítottak ki. A 35. megjelenésénél tartó Világhírnév (www.vilaghirnev.ro) főszerkesztője, Szabó Csaba, elmondta: fórumul szolgálnak azoknak a tollforgatóknak, képzőművészeknek, akik műveiket az egész nagyvilágnak meg kívánják mutatni. Németh Júlia műkritikus premiernek nevezte a kirakat-tárlatot, amely jól ismert művészek alkotásai révén a könyv jegyében, eredeti ötletből született meg. /Ö. I. B.: Rendhagyó kirakat-tárlat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

2002. május 31.

Székelyudvarhelyen megnyílt Forró Ágnes tárlata. A művész a Napsugár és más gyermeklapok számára rajzol, fest évek óta. /Bágyi Bencze Jakab: Doboló sárga sámán. Forró Ágnes tárlata Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./

2002. szeptember 7.

A Zsoboki Művésztáborban készült alkotások színe-java látható Kolozsváron, a Korunk Galériában. A tárlatot rendező Kántor Lajos elmondta: élvezetet jelentett számára olyan jeles művészek alkotásai közül válogatni, mint Balázs Imre, Kádár F. Tibor, Szabó Vilmos, Veress Pál, Soó Zöld Margit, Lészai Bordy Margit, Tompos Opra Ágota, Forró Ágnes, Gonda Zoltán és Simó Enikő. A szervezők egy multifunkcionális, a helyi építészeti stílushoz igazodó alkotóház felépítését tervezik Zsobokon. A telket megvásárolták, a tervrajz is elkészült, most már csak a megfelelő anyagi támogatás szükséges ahhoz, hogy a művésztábor vendégei még kényelmesebb otthonra találjanak. A tábor szervezői visszahódítottak egy szinte elveszett falut. Élővé, pezsgővé varázsolták, bevonták a kulturális vérkeringésbe. S ebben a Molnár lelkészházaspárnak is nagyon jelentős szerepe van. /(-th): Zsobok - művészi átlényegítésben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

2002. november 6.

Nov. 5-én Tolna Éva négy könyvét mutatták be Kolozsváron, a Tranzit Házban, a mesék és a versek ihletői, az unokák jelenlétében. Fellépett a Bogáncs táncegyüttes, amelyet az írónő alapított a Brassai Gimnáziumban. Közös játék, közös öröm /Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 2000/ címmel a nyelvről jókedvűen gondolkodó "nyelvkönyvet" gyermek és felnőtt együtt használhatja. A hintaszék meséje /Státus Kiadó, Csíkszereda, 2002/ verseket, meséket gyűjt egybe. A Forró Ágnes illusztrációival díszített Ló a padláson rokon népek meséiből válogatott. Ugyancsak idén látott napvilágot az Amikor a kő is meglágyul, valójában felnőtteknek írott vallomás. /Rostás-Péter Emese: Felébreszteni a gyermeket a felnőttben. Tolna Éva könyveit mutatták be a Tranzit Házban. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./

2003. április 23.

Kecskeméten a Nemzetközi Kerámia Stúdióban a neves keramikusművész, Jakobovits Márta szervezőkészsége révén a tizenhárom erdélyi művész egy hónapot tölthetett, köztük a három kolozsvári, Forró Ágnes, Palkó Ernő és Szabó Bokor Márta és az egyénileg pályázó Ágoston Árpád, valamint Nagybányáról a Craciun házaspár, Segesvárról Fabini Wilhelm, Csíkszeredából Ferencz S. Apor és a nagyváradiak, Jakab Noémi Abigél, Kiss Melinda, Quai Cristina s a Jakobovits házaspár és mindannyian részt vehetett az Együttműködés II. szimpóziumon. A rendezvény záróakkordjaként az ott készült alkotásokból kiállítást rendeztek a Museionban. Sokat jelentett a kolozsvári művészek számára a nemzetközi hírnévnek örvendő kecskeméti stúdió, az ismerkedés a nagyvilág legnevesebb keramikusainak alkotásaival és a legkorszerűbb technikai felszereléssel, számoltak be minderről hazatérésük után. A három keramikus, Szabó Bokor Márta, Forró Ágnes és Palkó Ernő három merőben más művészi világ. Alkatilag, de művészi kifejezőeszközök, művészi megjelenítés szempontjából is eltérnek egymástól. Egy dologban egyetértettek: Kecskemét a tökéletes alkotói szabadság, a kimeríthetetlen ihletforrás, a kölcsönös megértés szigete. /Németh Júlia: A béke szigete. Erdélyi művészek a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdióban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

2003. július 16.

Immár nyolc esztendeje működik a zsoboki nemzetközi alkotótábor. A házigazda zsoboki Molnár lelkész házaspárnak köszönhetően júl. 15-én megnyitotta kapuit a képzőművészeknek két hétre alkotási lehetőségeket biztosító nyári tábor. A törzsvendégek, Fodor Nagy Éva, Botár Edit, Forró Ágnes és Lészay Bordi Margit mellett a táborozók közt van - idén első alkalommal - a Németországban élő jeles festő- és grafikusművész, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola egykori tanára, Tóth László is. És mint eddig szinte minden alkalommal a táborozók között van az elméleti szakember, Banner Zoltán is, aki előadásaival és a Zsobokon készült képzőművészeti alkotásokból nyílt kiállítások megnyitóival járult hozzá eddig is a rendezvények sikeréhez. /(n): Nyolcéves a zsoboki képzőművészeti alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/

2004. december 9.

Megjelent Mircea Goga Téli mese /Tinivár Kiadó, Kolozsvár/ című kötete. A kiadvány érdekessége, hogy párhuzamban négy nyelven, románul, angolul, franciául és magyarul olvasható. A borító és az illusztráció Forró Ágnes munkája, magyarra Kolozsi Katalin fordította. /Téli mese, négy nyelven. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

2005. június 29.

Június 26-án, vasárnap két ismert kolozsvári képzőművész mutatkozott be Tordán, a Petőfi Társaság IKE Galériájában: Gally Katalin és Lőrincz Lehel. Gally Katalin művei a régi Kalotaszeghez kapcsolódnak, olyan tárgyi emlékek kompozíciói, amelyek már a megsemmisülés szélén állnak. Lőrincz Lehel először mutatkozott be a tordaiak előtt. Helyszűke miatt a művész csak néhány kisplasztikáját állították ki. /Forró Ágnes: Kolozsvári képzőművészek Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

2005. július 4.

Július 2-án Kolozsváron a rangos Gy. Szabó Béla Galéria adott otthont két magyarországi pasztellfestő bemutatkozásának: Láng Eszter Debrecenből és Sáli Róza Budapestről hozta el munkáit. Láng Eszter Korondon született, Sáli Róza mezőberényi születésű. /Forró Ágnes: Meghívó egy repülésre. Vándorló pasztellfestők. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2006. december 11.

Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt az év utolsó rendezvénye, Forró Ágnes kerámia-kiállítása. /(-h): Lélekutazás a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

2007. július 30.

Kézdimartonoson a harmadik alkalommal megtartott falunap legfontosabb pillanata a falu egyik jeles szülöttének, Forró Antal festőművésznek, grafikusnak és egyetemi tanárnak az emlékére leleplezett, bronzba öntött dombormű avatása volt július 29-én. Forró Antal a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát, majd a kincses városban telepedett le, ott élt haláláig. 1960―82 között a képzőművészeti főiskola tanára volt. A rendezvényen jelen levő lánya, Forró Ágnes ― aki édesapja nyomdokaiba lépett, ő is a képzőművészeti pályát választotta ― édesapja életútjának legfontosabb állomásait idézte fel. Vetró András szobrász a dombormű születéséről szólt, majd Farkas Hajnal tanítónő arról beszélt, hogyan született meg a dombormű, és miért maradt későbbi időpontra az iskola névadó ünnepsége, amikor a tanintézmény fel fogja venni Forró Antal nevét. Ezt követően az iskola belső falán leleplezték a Vetró András szobrász által készített Forró-domborművet, s ugyanott Forró Antal festészeti munkáiból és személyes tárgyaiból kiállítást nyitottak meg. A falunap az iskola udvarán folytatódott, ahol a kászonaltízi Bóbiska Táncegyüttes lépett fel. /Iochom István: Főhajtás egy festőművész előtt (Faluünnep Kézdimartonoson). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./

2008. február 16.

Elrendezésében is rendhagyó kiállítás nyílt meg február 15-én Kolozsváron a Korunk Galériában. Forró Ágnes kollázstechnikával készült munkáit és kerámiáit mutatták be. /- f – : Dob – doboz – lajtorja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

2008. augusztus 13.

Korond első írásos említésének 675. évfordulója alkalmából képzőművészeti tárlat nyílt a művelődési házban, Benczédi Sándor, Páll Lajos, Józsa Judit, Kedei Zoltán, Láng Eszter, Tóth Ferenc, Venczel Árpád és Vinczeffy László munkáiból. A képzőművészeti galéria első kiállítója a 70 éves Páll Lajos volt, aztán Tóth Ferenc mutatkozott be festményeivel, majd a gyermeknap alkalmából Forró Ágnes, Kuti Botond és Molnos Zoltán mese- és mondaillusztrációival. A tizennyolcadik évét betöltő korondi Hazanéző folyóirat idei második számában tizenöt szerzőt mutat be azok közül, akik alkotásaikkal, kutatómunkájukkal, közéleti tevékenységükkel öregbítették a nagy fazekasfalu hírét-nevét. Az ünnepségen Ambrus Lajos főszerkesztő, a Firtos Művelődési Egylet elnöke köszöntötte az alkotókat és a népes közönséget, vallomásos emlékezést hallhattak Tófalvi Zoltántól, dr. Bíró Á. Zoltántól, dr. Láng Esztertől, Kedei Zoltántól, Majla Sándortól, Ráduly Jánostól, Simó Mártontól, Czegő Zoltántól. A Hazanéző ünnepi számának szerzői: Bölöni Domokos, Kercsó Attila, Ambrus Lajos, Molnos Lajos, dr. Bíró Á. Zoltán, Gergely Tamás (interjúja Bölöni Domokossal), Czegő Zoltán, Józsa Judit, dr. Koncz Gábor (Józsa Juditról), Kedei Zoltán, dr. Láng Eszter, Majla Sándor, Debreczeni József (Páll Lajosról), Ráduly János, Simó Márton, Tófalvi Zoltán, Gáspár Sándor (Tóth Ferencről), Jakobovits Miklós (Vinczeffy Lászlóról). Az egykor Korondon tanárkodó Czegő Zoltán keserű számvetésében írta, a legképtelenebb utat választotta 1988-ban: beállt magyarnak Magyarországon. „A magyar irodalom történetében soha ilyen szolgalelkű írótársadalom nem ügyködött, mint az elmúlt ötven évben” – vallja Czegő. /Damján B. Sándor: Tárlat és lapbemutató Korondon. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./

2009. március 4.

Kolozs hajdan több mint 600 éven át viselt városi rangot. Az 1910-es népszámlálás szerint Kolozs 4138 lakosából 2217 volt magyar anyanyelvű, azaz több mint 50%. A 2002-es népszámlálás: a 2500 lakosból 37% volt magyar, a többi román és roma. Kolozson is, mint sok más ősrégi magyarlakta településen, a kommunizmus beálltáig a magyarság körében gazdag hagyományápoló kulturális élet folyt. 1989 után a magyarság aktív emberei azon munkálkodtak, hogy a régi hagyományos magyar Anna-bálok és farsangi bálok fényét visszaállítsák. Idén a farsangi bál előtt festménykiállítást és könyvbemutatót szerveztek Kolozs két neves szülöttének tiszteletére. A 82 éves Farkasné Kun Zsuzsánna (Kolozson mindenki „festőművésznő Zsuzsika nénije”) festményeit állították ki. A kolozsi születésű Kolozsi Gergely Istvánt öt könyvét mutatta be. Négy könyvének kimondottan Kolozshoz és a kolozsi tájakhoz kötődik a mondanivalója, ilyen a Kolozsi mesék, Forró Ágnes festőművésznő illusztrációival, a Kis kolozsi Dekameron, Kolozsi pitvaros udvarokban, Igaz mesék, és Mikor legvidámabb a székely?, amelyben kolozsi vidám történetek is helyt kaptak. /K. G. I.: Farsangi festménykiállítás és könyvbemutató Kolozson. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./


lapozás: 1-30 | 31-38




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék